Ha politikáról van szó, akkor a publikus megnyilvánulásokról az alábbi - szerintem frappáns - mondáshoz tartom magam: “A politikai vélemény olyan, mint az ánusz: mindenkinek van, de senki nem kíváncsi a másikéra."
Ellenben a 2022. április 3-i országgyűlési választások eredménye mellett egyszerűen nem tudok elmenni szó nélkül, muszáj kiírni magamból pár dolgot. Alapvetően nem ringattam magam illóziókba, nem hittem, hogy kormányváltás lesz, inkább csak titkon reménykedtem benne. De azért egy rendkívül szoros FIDESZ - ellenzéki összefogás csatát és eredményt vártam. Ehhez képest jött a hidegzuhany: ismét kétharmad Orbánéknak, ráadásul nagyon simán. Ez szomorú, rendkívül szomorú.
Egyrészt egész egyszerűen nem tudom felfogni, hogy az emberek többsége hogyan manipulálható ennyire könnyedén.Tényleg elegendő nekik egy rémképet festeni, vagy egy kreált ellenséget rivaldafénybe tenni és máris elhisznek bármit? Persze tudom, a félelemkeltés a legrosszabb és ilyenkor manipulálható a legkönnyebben az ember. Nyilván az sem segít az objektív világlátásban, hogy gyakorlatilag ma Magyarországon a tömegmédiumok többsége a kormány kezében van, amik a hét minden napján, a nap huszonnégy órájában harsogják a kormány megtévesztő propagandáját.
Másrészt hogyan lehet úgy gondolkodni, hogy “azért szavazok a FIDESZ-re, mert egyék meg amit főztek az elmúlt 12 évben és most mutassák meg hogyan vakarnak ki minket a nagy trutyiból, amikor jön a válság, recesszió”. Sajnos ez elég demagóg elképzelés. Ebbe bizony sajnos úgysem fognak belebukni. Hiszen nyilván majd jön az újabb narratíva O.V. részéről: az egészről az EU tehet (na meg persze Soros és nyilván Gyurcsány 8 éve)! Ha ezt elég sokszor ismétli, ez ömlik majd az MTVA csatornáin és a TV2-n, valamint ezzel lesz teleplakátolva egész Magyarország és a megyei lapok is ezzel lesznek teleszemetelve, akkor bizony az emberek el fogják hinni. Sőt még nagy örömmel tapsolni is fognak Viktornak, amikor diadalittasan ki fog vezetni minket az EU-ból. Mert ne legyen kétsége senkinek: önként vagy kényszerítve, de Magyarország ki fog lépni az Európai Unióból. Természetesen Putyin segítő keze egyből megmenti a magyar népet és mindenki örülhet. Az előző mondatomat iróniának szántam, ugyanis ezután jönne majd csak a feketeleves: gyakorlatilag orosz befolyás és fennhatóság alá kerülne az ország és végképp búcsút inthetnénk a nyugatnak, a szabadságnak, a jólétnek.
Azt sem tartom jó dolognak, sőt inkább egyenesen gusztustalan, ami az eredmények után a budapestiek és vidékiek között megy. Attól, hogy Budapest legtöbb választókörzetében nyerni tudott az ellenzék, ellenben vidéken elbuktak, az még nem azt jelenti, hogy az összes vidéki ember ostoba és tudatlan lenne. Ha ez a fröcsögés így folytatódik az csak még nagyobb ellentétet szít, aminek a vége a FIDESZ bebetonozódása lesz a vidékiek esetében és így gyakorlatilag esélytelen lesz a következő alkalommal leváltani Orbánékat.
De a másik oldal kapcsán is van mit felrónom. Nem vagyok politikai szakember, de az ellenzéki összefogásnak nem csak azt kellett volna egyfolytában harsognia, hogy “leváltjuk Orbánt és az egész korrupt rendszert”, hanem le kellett volna szépen, közérthetően reagálni a FIDESZ által felhozott két érvet, amivel megnyerték a választást: 1. ha nem ők maradnak hatalmon, akkor hétfőtől Magyarország háborúba megy, 2. ha nem ők maradnak hatalmon, akkor annyi a rezsiharcnak és elszállnak az energiaárak, mert a gonosz baloldali liberálisok nem akarnak Putyintól földgázt és olajat venni. De e két dologgal valamiért nem foglalkoztak, meg sem próbálták cáfolni ezeket az állításokat és megnyugtatni az embereket, hogy nyugi, nem eszik olyan forrón a kását, mint ahogyan azt Viktor állítja.
Szóval sajnos hibázott az ellenzéki összefogás, voltak bakik, de összességében akkor is felfoghatatlan számomra az újabb fideszes kétharmados többség. Szégyen és elkeserítő.