Tegnap végre letudtam Stephen King - Borzalmak városa című könyvét. Direkt írtam azt, hogy letudtam, nem pedig, hogy kiolvastam. Már az elején spoilerezni fogok: számomra sajnos egy kissé csalódás volt ez a könyv. Az is lehet, hogy túl nagy elvárásokkal indultam neki, hiszen vámpírtörténetről van szó, másrészt nem ez az első könyv amit olvastam a szerzőtől - és eddig egyik sem okozott csalódást -, így valószínűleg túl magasra állítottam azt a bizonyos lécet. Pedig annyira vártam, hogy kezembe vegyem ezt a könyvet, már csak a története miatt is, na meg az is hajtotta a kíváncsiságomat, hogy nemrég filmet is készítettek belőle. De ezek után azt hiszem a megfilmesítésének esélyt sem fogok adni, hacsak nem lesz túl sok szabadidőm - ami szerencsére mostanában nem túl sok van.

Nade, hogy mondjak valamit magáról a műről is, illetve hogy számomra miért nem teljesítette az elvárásokat. King szoksásos lassú építkezését, karakterek és helyszínek ábrázolását abszolút túlszárnyalta a Borzalmak városa. Rendkívűl elnyújtott az eleje, már-már túlzottan részletesen kidolgozott, nagyjából 200 oldal elolvasása után azt vártam, hogy végre történjen már valami izgalom. De mindezt csak várhattam, mert a könyv feléig nem volt túl sok olyan történés, ami felfokozta volna az érdeklődésemet. Az utolsó kb. 150 oldal rendben volt, hiszen volt feszültség, pörgés, dráma, horrorisztikus jelenetek - amit az irótól mondhatni már megszoktam. Nos csak az a szomorú, hogy a könyv teljes terjedelmét tekintve ez csak a 25%-a volt. Talán ha nem 622 oldalas a terjedelme, hanem csak 300-350, akkor sokkal élvezetesebb és szórakoztatóbb lett volna. Így csak egy erős közepes olvasási élményt tudok rá adni. Aztán lehet velem van a baj, mert a moly.hu felhasználói értékelése alapján eddig 86%-ot kapott, míg a Carrie 85%-ot, holott nekem ez útóbbi könyv sokkal jobban tetszett Kingtől.

Azt hiszem most tartok egy kis Stephen King szünetet és nekiveselkedem a Dragonlance sorozatnak.