TOP 10 legnépszerűbb Linux disztribúció
Legútóbbi bejegyzésemben írtam, hogy a Linux átlépte a 4%-os piaci részesedést az asztali operációs rendszerek piacán. Azonban számos Linux disztribúció érhető el és annak, aki most szeretne ismerkedni ezzel a nyílt forráskódú operációs rendszerrel vagy netalántán Windowsról váltana, annak bizony már a kezdetek kezdetén meggyűlhet a baja, miszerint mégis melyik disztribúciót válassza? Nos azt garantálom, hogy nem ez a poszt lesz a szent grál és nem is arra hivatott, hogy megmondja melyik is a legjobb, hiszen mások a felhasználói szokások és igények, emiatt mindenki válassza a számára legideálisabbat, legszimpatikusabbat. Ez a bejegyzés a minden idők legnépszerűbb 10 Linux disztribúcióját sorolja fel - vagy ha úgy tetszik mutatja be.
10. Arch Linux⌗
Az Arch Linux kiemelkedik a Linux ökoszisztémából, mert nem egy másik Linux disztribúción alapszik, mégis jól ismert és széles körben elterjedt a felhasználók között.
Általánosságban elmondható, hogy az Arch-ot nem új felhasználóknak fejlesztik és ajánlják, legfőképpen azért nem, mert a telepítési folyamat egy kicsit bonyolult, valamint nagy figyelmet és beavatkozást igényel a felhasználó részéről.
Telepítése már nagyfokú jártasságot igényel a Linux világában, valamint olyan alapismereteket, mint a partíciók és LVM. Ellenben a látszólagos bonyolultsága adja a szépségét, nagyszerűségét, hiszen a felhasználó teljes mértékben szabad kezet ad és a saját ízlésének megfelelően tudja testreszabni a rendszert már a telepítése során.
9. RHEL Linux⌗
A RHEL (Red Hat Enterprise Linux) a legismertebb és leggyakrabban használt Linux szerver disztribúció, asztali verziója kevésbé népszerű, de évről évre folyamatosan teszik felhasználóbarátabbá és látványosabbá, így egyre többen használják desktopon is. A RHEL stabilitásának és jól támogatott szoftveres környezetének köszönhetően a vállalkozások és szervezetek kedvenc Linux disztribúciójává vált és számos felhasználási módra alkalmas.
A RHEL sikere a funkcionalitásának, gyakori frissítéseinek és a disztribúció mögött álló Red Hat átfogó támogatásának köszönhető. Ennek eredményeként sok vállalat a RHEL-t választja szervereire, ami biztosítja a zökkenőmentes és hatékony működést. A felhasználóbarát felülettel és a stabilitásra összpontosítva a RHEL továbbra is megbízható és széles körben használt Linux disztribúció a nyílt forráskódú operációs rendszerek között.
8. Elementary Linux⌗
Az Elementary Linux elsősorban a macOS és Windows felhasználókat veszi célkeresztbe, tehát a fő hangsúly a látványon és a könnyű kezelhetőségen van. Az Elementary (egészen pontosan az Elementary OS) alapja az Ubuntu Linux.
2011-ben jelent meg az első hivatalos verziója és jelenleg a hetedik stabil kiadásnál tart (kódneve: „Horus“, amely a tavalyi évben jelent meg) és az Ubuntu 22.04-es verióján alapul.
7. Zorin OS⌗
Bár az elmúlt években veszített népszerűségéből a Zorin Linux, ugyanakkor az elmúlt egy évben mondhatni újjáéledt és ismét egyere többen használják ezt a disztribúciót.
A Zorin OS az Ubuntu Linux-ra épül, melyet Írországban fejlesztenek és ott is látott napvilágot. Ez az operációs rendszer elsődlegesen a Windows felhasználókat célozza: egyrészt megjelenésében nagyon hasonlít a Microsoft rendszeréhez, másrészt a Zorin OS-t igyekeznek olyan alkalmazásokkal ellátni, melyek szintén hasonlítanak a Windowsban találhatóakhoz.
Célja azon Windows felhasználókat átcsábítani Linuxra, akik eddig idegenkedtek a nyílt forráskódú operációs rendszertől, vagy egyszerűen csak ragaszkodnak a jól megszokott dolgokhoz. Nekik ideális a Zorin, hiszen javarészt ugyanazt a megszokott vizuális környezetet és szoftvereket kapják, mint amit eddig is használtak.
6. Fedora⌗
A Fedora Linuxot a Fedora Project fejleszti és tartja karban (amit a Red Hat Inc. szponzorál).
A Fedora legfőbb jellemzője, hogy mindig élen jár az új csomagverziók és technológiák disztribúcióba való integrálásában. Más szóval, ha valaki a legfrissebb, legújabb csomagverziókat szeretné használni, akkor érdemes tennie egy próbát ezzel a Linux disztribúcióval.
5. Manjaro⌗
A Manjaro Linux az Arch Linux-ra épülő disztribúció, mely figyelemreméltó növekedést ért el 2016-ban. Kétségtelen, hogy az Arch Linux robusztusságát és szolgáltatásait kihasználva a Manjaro fejlesztői következetesen jó felhasználói élményt tudnak biztosítani mind az új, mind a tapasztalt Linux-felhasználók számára.
4. OpenSUSE⌗
Az Ubuntu Linux mellett az OpenSUSE a céges környezetben uralkodó disztribúció (Red Hat Enterprise Linux) egyik költségmentes alternatívája. Ráadásul mind kezdő linux felhasználók számára, mind pedig a geekeknek ideális választás az OpenSUSE. Rendkívül felhasználóbarát és a KDE felülettel hihetetlenül szép, integrált felhasználói felületet alakítottak ki. Nekem ez a disztribúció a személyes kedvencem, érdemes tenni vele egy próbát.
3. Ubuntu⌗
Az Ubuntu egyik legnagyobb erőssége a disztribúció mögött álló profi támogatási rendszer. Bár az igazsághoz hozzátartozik, hogy ezt nem ingyenesen nyújtja a Canonical (fejlesztőcsapat), de az Ubuntu felhasználói bázis akkora méretű, hogy a felhasználói közösség is rendkívül segítőkész.
Az Ubuntu Debian alapú linux disztribúció. Ebből adódóan rendkívül stabil rendszernek tekinthető. Érdemes az LTS (long-term support) verziót használni belőle, mert a kiadást követő 5 évig garantált a támogatás biztosítása.
2. Debian⌗
A Debian a linux-ökoszisztéma több mint 30 évével, a robusztusságával, stabilitásával és jól olajozott kiadási ciklusával tűnik ki. Ezenkívül ez a disztribúció elérhető el a legtöbb csomaggal és a szerverek számára az egyik legjobb választás.
1. Linux Mint⌗
A Linux Mint egy stabil, robusztus és elegáns Ubuntu-alapú disztribúció. Népszerűségének egyik oka, hogy egészen a 20.x verzióig rengeteg hasznos szoftvert tartalmazott (például multimédiás kodekeket). Ez azonban a 21-es verzióval véget ért és a felhasználókra bízta a csomagok telepítését, miután az operációs rendszer feltelepült. Itt azonban nem arról van szó, hogy a Linux Mint megszűntette a multimédiás kodekek és egyéb szoftverek támogatását, amelyekkel a korábbi verziókban kiadták. Ennek a döntésnek az oka rendkívül egyszerű: a kodekek szállítása nem javította jelentősen a disztribúciót, ugyanakkor ez rengeteg munkát jelentett a fejlesztők számára.
